származási hely: Dél-Amerika, Amazonas-medence
hossz: 7-9 cm
hőmérséklet: 24-29 Celsius
A Zászlós akara egy színpompás és békés törpesügér. Kerekded testük világosbarna alapszínű néhány sötétebb résszel a fejen. A kifejlett példányok úszói irizáló kék színűek sárga-narancssárga szegéllyel. Más társas halakkal együtt tartható, pl. tetrákkal, márnákkal és hasonlókkal, de ívás idején csipkelődő, mert területvédő. A zászlós törpesügér előszeretettel tartózkodik a medence alján, a növények, sziklák és faágak árnyékában megbújva. Az egyik legbékésebb sügérfajta, sőt már-már félénknek nevezhető. Ha ez az egyetlen faj a medencében, akkor célszerű még egy vagy két élénkítő halcsapatot melléjük tenni, hogy megnőjön az önbizalma. A legtöbb pontylazac alkalmas erre a célra, pl. a baltahasú lazacok és a törpeszájú halak is. Tágas medencében társítható más békés sügérfajokkal, például vitorláshalakkal, diszkoszhalakkal, Ramirezi és Apistogramma törpesügérekkel is. Lehet még Corydoras és Loricaria fajokkal is társítani, habár az ikra és ivadékhal zsákmányul eshet nekik. Habár alapvetően békés természetű, nem szabad elfeledkezni róla, hogy mégiscsak sügér, tehát íváskor az ívóhelyet vehemensen védelmezi még a nálánál jóval nagyobb halakkal szemben is. Célszerű párban tartani, de tágas medencében egy kisebb csapatot is lehetséges. A nemek megkülönböztetése igen nehéz, különösen a kifejletlen halak esetében. A hímek valamivel nagyobbak a nőstényeknél és a hátúszójuk hegyesebb. A hátúszón látható sötét folt a nőstényeknél általában nagyobb, amelyek zömökebbnek látszanak amikor ikrával teltek. Szaporítása egyszerű, az ivadék könnyen felnevelhető, ezért kezdő sügértartóknak is ajánlható. A faj párválasztó, monogám, az aljzatra rakja ikráit. Szaporításhoz a párt tegyük külön medencébe, esetleg néhány lazac társaságában. A párkiválasztást elősegítendő 6-8 kishalat vásároljunk, együtt nevelve őket kiválasztják maguknak a párjukat. Ez természetesen némi időt igényel, türelmesnek kell lenni. Amint egy pár kialakul célszerű a többieket eltávolítani. Savas, lágy vízben (kémhatás 7 pH alatti, keménység 5 nk° körüli), a leírtaknak megfelelően berendezett medencében, sok élő eleségen tartott halak hamarosan ívásra kész állapotba kerülnek, amit a színeik látványos elmélyülése jól mutat. Az ikrákat majdnem mindig egy lapos kőre rakják, ennek hiányában a medence aljára, melyet előzőleg alaposan megtisztítanak. Az ívás a többi sügérféléhez hasonlóan történik. A nőstény lerak egy sornyi ikrát, majd odébb úszik és a hím megtermékenyíti őket. Az ikrák 2-3 nap múlva kelnek ki, mialatt a hím védi a fészket, a nőstény pedig az ikrákat gondozza, de a szerepek fel is cserélődhetnek. A pár általában néhány sekély gödröt ás az aljzatba a kelés ideje alatt. Néha előfordul, hogy a fiatal pár az első fészekalját megeszi, de általában a második vagy harmadik ívással már minden rendben van. Amint az ivadékok kikelnek a szülők a teljes fészekaljat áthordják ezekbe a mélyedésekbe vagy más védett helyre. A kicsiket akár többször is átköltöztethetik, míg további 5-7 nap múlva szabadon elúsznak. Ezután kezdhetjük táplálásukat kerekes férgekkel és sórákkal. Néhány akvarista inkább kiveszi az ikrákat és másik akváriumban kelteti ki, és bár így jobban kézben tartják a helyzetet, de elmulasztják azt a csodálatos élményt, amelyet az ivadéknevelés megfigyelése nyújt. Ez hónapokig eltarthat az elúszást követően, és hatalmas élmény figyelni, ahogy a szülők terelgetik a medencében a kicsiket, miközben védelmezik őket a lehetséges ragadozóktól.