származási hely: Délkelet-Ázsia
hossz: 20-35 cm
hőmérséklet: 23-28 Celsius
* Tudományos név : Macrognathus siamensis * Magyar név: Pávaszemes angolna * Csoport: Egyéb halak * Származás: Délkelet-Ázsia * Testhossz: 35 cm * Természetes élőhely: Lassú folyású, növényekkel dúsan benőtt folyók, állóvizek, elárasztott mezők. * Viselkedés: Általában békés természetű, félénk hal, de a kisebb halakkal agresszív lehet. Fajtársaival békés, ha azok hasonló méretűek. * Táplálkozás: Ragadozók, élő eleséggel tartsuk, szúnyoglárvával, tubifexszel, gilisztával és kishallal. * Szaporítás: Akváriumban ritkán tenyésztik, de lehetséges. * Medence: Minimum 100 literes * Halnépesség: 100 literre 2 hal * Dekoráció: Növényekkel dúsan beültetett akvárium, sok búvóhely. Homokos, vagy aprókavicsos talaj. * Hőmérséklet: 23-28 °C * pH: 7-8 * Keménység: 1-30NK° Megjegyzés: A pávaszemes angolna teste megnyúlt, fejrésze hegyes. Színük és mintázatuk függ a származási helyüktől, de alapszínük világos barna és egy sárgás csík fut a szemüktől a farkuk irányába. Nevüket a hátúszójukon található 3-6 db pávaszemről kapták. Éjjel aktív állatok, nappal sokszor elbújnak, vagy beássák magukat a talajba, és csak a fejük látszik ki. Éjjel indulnak vadászatra, ezért lámpaoltás után tudjuk etetni őket. Vegyes akváriumba is tehető, hasonló méretű és viselkedésű halak mellé. Rendszeres frissvíz-utánpótlásra van szüksége. A réz tartalmú gyógyszereket, tápsókat rosszul tűri, ezért ne használjunk ilyeneket. Mindenképpen le kell fedni akváriumukat, mert a pávaszemes angolnák nagy szabadulóművészek! Az ivarok megkülönböztetése szinte lehetetlen, a kifejlett nőstények teste egy kicsit jobban kigömbölyödik. Csak kevés esetben sikerült a pávaszemes angolnát akváriumban szaporítani. Ha csapatban tartják, akkor lehet esély az ívásukra, de nincs dokumentálva, hogy mi serkenti azt. Lehetséges, hogy egy nagyobb vízcsere, ami természetes élőhelyükön az esős időszak beköszöntését jelenti, vagy nagyobb adag, jobb minőségű táplálék, mint a megszokott. Párzásuk néhány óráig tart, ahol egymást kergetik és körbe-körbe úsznak. Az ikrákat a vízen úszó növények közé rakják le, melyek ragacsosak és így odaragadnak a növényekhez, ahol 3-4 nap alatt kelnek ki.. Az ikrák száma ezer fölötti. A kishalak pár nap múlva úsznak el, de felnevelésük nagy kihívást jelent, mert hajlamosak a gombás betegségekre. Gyakori vízcsere és gombaölő készítmények segíthetnek a kicsik felnevelésében. Az adatok a diszhal.info honlapról származnak.