Kúszógéb (Periophthalmus barbarus)

---

Az élőlények árai, méretei és készlete folyamatosan változik, e-mailben, vagy telefonon érdeklődjön!

származási hely: Afrika, Indonézia, Ausztrália
hossz: 8-12 cm
hőmérséklet: 25-27 Celsius

A brakkvizi halak a tengerek és a szárazföld határán, folyótorkolatokban, parti vizekben, mangrove mocsarakban élnek, és a híres mangrove erdőkben, ahol a fák az enyhén sós vízben állnak. Ilyen környezetben a víz sótartalma erősen változó: hol jobban, hol kevésbé sós, és a benne élő halaknak ezekhez az eltérésekhez kell alkalmazkodniuk. A sótartalom változásait mi is megteremthetjük a saját akváriumunkban, elég, ha (a gyakori!) vízcserék alkalmával több vagy kevesebb sót használunk aszerint, hogy mennyit kíván halaink biológiája. A legtöbb halfajnak a 2-25 g/liter közötti sókoncentráció tökéletesen megfelel. Természetesen az ilyen halakat nem tarthatjuk egy átlagos közös medencében. Az akvarisztikának ez a különleges ága, a specifikus akvarisztika, ma még nem terjedt el széles körben s valószínűleg elsősorban azért, mert a leggyakrabban csak egyetlen és sokszor nem is túl színes halfaj tartására korlátozódik. A brakkvizi halak mindegyikének különleges igényei vannak - talán kivétel a holdhal (Monodactylus argenteus) és az árgushal (Scatophagus argus), melyek társas természetűek, és azonos típusú vizben élnek, ezért együtt is tarthatók. Az összes többi fajnak más és más akvárium felel meg. Például a kúszógébek akvaterráriumban érzik jól magukat, míg az árgushalnak sós vízre van szüksége, és benne olyan növényekre, melyek bírják a sós vizű környezetet. A dekoráció viszont mindegyikben hasonló: kövek, gyökerek és növények: jávai moha vagy Ceratophyllum fajok. Ez a különleges halfaj, Afrika körüli trópusi és szubtrópusi vizeiben, az Indiai óceánban és keletre Indonéziáig és Ausztráliáig megtalálható. Igen gyakori jelenségek a mangroove mocsarakban, hiszen ők azon ritka fajhoz tartoznak, akik könnyen feltalálják magukat a szárazföldön is. Élőhelyükből kiindulva annyira nem veszélyeztetett faj, hiszen gazdasági hasznuk nincs és az élőhelyük is kevésbé veszélyeztetett. Több fajuk ismert!!! Dülledt szemekkel rendelkezik, amelyet egy vastag, de átlátszó bőrréteg véd. Nagy látószöget fog ezzel be, és vehetjük úgy hogy négy szeme van belső szerkezete miatt, amivel a víz alatt és a szárazföldön is élesen lát. Izmos és meghosszabbodott mellúszóit lábként is használja, amellyel képes akár 60 cm-t is ugrani (!!!!!!!!) Ezekkel a „lábakkal” képes az iszaprétegen csúszkálni vagy a mangroove gyökereken felmászni táplálék után kutatva. A szárazföldön úgy képesek megmaradni, hogy vizet tart a szájában és fejének forgatásával átöblögeti. Kevés oxigént a bőrén keresztül is fel tud venni. Viszont ezek a lehetőségek korlátozottak számára. Perceken belül újra vissza kell térniük a vízbe, hogy benedvesítsék a bőrüket és vizet raktározzanak el ismét a szájukban Ahogy veszélyforrásra lesznek figyelmesek, tüstént visszaugranak a biztonságot jelentő vízbe. A nagyobb fajok táplálékául a kisebb rovarok, rákok, kis halak és gerinctelenek szolgáltatják, míg a kisebb fajokét pedig algák és apróbb vízi állatok. Ívási időszakukat tekintve májustól júliusig tart. A nőstény több száz ikrát helyezhet el a hím üregébe. A kikelés általában 2 és 3 hét között mozog.

---