származási hely: Ázsia; Thaiföld, Vietnám, Kambodzsa
hossz: 1-1,6 cm
hőmérséklet: 24-28 Celsius
A Boraras urophthalmoides alapszíne barnás-narancssárga, oldalukon egy sötét csíkkal, és a farok alatti úszójuk tövében, valamint a farok tövében egy-egy fekete folttal. E miatt a mintázat miatt sokszor felkiáltójel razbórának is hívják. A sötét oldalvonal felett egy rikító sárga, vagy narancssárga csík található. A Türkizcsíkú törperazbóra színezete a befogási helytől is függ, és e miatt sokszor könnyen összetéveszthető a Boraras brigittae-vel, mert egyes populációjuknak narancssárga, vagy vörös színű csík található a sötét oldalvonaluk felett. Rokonától a kisebb kifejlett testhosszuk, a farok tövén található sötét folt, a viszonylag hosszú oldalvonal, és a kevésbé vöröses színezet alapján lehet megkülönböztetni. A kifejlett nőstények hasasabbak és kissé nagyobbak a sokkal színesebb hímeknél. Mint sok más kistestű pontyféle, a Türkizcsíkú törperazbóra is a növények közé szórja az ikráit, szülői gondoskodást nem mutatnak. Növényekkel sűrűn beültetett akváriumban előfordul, hogy külső beavatkozás nélkül is megjelenik néhány kishal, amelyek sikeresen túlélték a felnőttek falánkságát, de ha több ivadékot szeretnénk, akkor mindenképpen külön akváriumban tenyésszük halainkat. Erre egy kis 12-15 literes, gyengén megvilágított, és Jávai mohával kibélelt akvárium tökéletesen megfelel. A víz legyen nagyon lágy (1-5 NK°), és enyhén savas (5-6,5). Célszerű 2-3, jól táplált párt kihelyezni a medencébe, amelyek általában a következő reggel megkezdik az ívást. Néhány nap után célszerű kivenni a felnőtt halakat, mert az ikrák az ívás utáni második nap környékén kezdenek kikeli, és a felnőttek megehetik a kikelő ivadékokat. A kishalaknak 24 óra múlva már adhatunk mikró eleségeket. Egy hét után általában már elég nagyok, hogy frissen kelt sórákot adjunk nekik. Egy-két hét után már végezhetünk kisebb vízcseréket, amely nem annyira sokkolja a kishalakat.